Webajánló Oázis Blog

Mar. 13, 2016

Amikor el akarjuk magyarázni valakinek angolul, hogy mit jelent a szabad, vagyis a free szoftver, akkor azt szoktuk mondani, hogy úgy szabad, mint a freedom: a szabadság. Nem pedig úgy ingyenes, mint a free beer, vagyis az ingyen sör.

Magyarul persze könnyû megkülönböztetni a két fogalmat, és legfeljebb a komputeranalfabéták meg némely komputeranalfabéta fordítók képzelik azt, hogy a free szofver ingyen szoftvert jelent. Mindenki más tudja, hogy a Linux példának okáért nem ingyenes, hanem szabad.
Mostantól annyival válik bonyolultabbá a dolog, hogy immár van olyan free sör is, ami nem ingyenes, hanem szabad. Vagy hogy még pontosabbak legyünk: nyílt forráskódú. 6%-os erõségû és "mély aranyvörös színnel meg eredeti, de ismerõs ízzel" rendelkezik, és dán diákok fejlesztették ki, akik a receptet úgy tették közzé az interneten, mint ahogyan a szabad szoftvereket szokás.
Én például nagyon szívesen megkóstolnám.

Feb. 15, 2016

a.  külső webtámogatás (linkprofil)

Elemzésem és javaslataim a vállalásnak megfelelően a honlaptartalomra vonatkoztak, a linkprofil tüzetes vizsgálata és a problémák megoldására tett javaslatok ennek a szakmai anyagnak nem feltétlenül képeznék a részét. A linkeket nem ellenőriztem egyesével, csak már első vizsgálatkor feltűnt a linkkatalógusok magas száma és a túl a gyors növekedés, szúrópróbaszerűen nyitottam még néhány oldalt azok közült, amelyeket a backlink-vizsgáló programok kidobtak. E sorok írása előtt újra  rápillantottam a backlinkekre, úgy látom, hogy a linkszám csappanásnak indult, azaz talán más sikerült néhány kockázatos oldalt kiszűrni

Tehát néhány „alapelv” a linképítéshez (ezek sehol nincsenek merev szabályként lefektetve, inkább szakmai olvasmányok és saját tapasztalatok összességéből következnek:

1. katalógusok

  • katalóguslinkeket nem tilos használni, de semmiképpen nem szabad, hogy ezek legyenek túlsúlyban (szerintem ne legyen 10-15 %-nál több a részarányuk az összes linkek között)
  • nem jó, ha már a linképítés elején túl sok a katalóguslink – később, ha már sok egyéb link mutat az oldalra, kevésbé kockázatos a használatuk
  • minden olyan katalógus-link, amely 0 vagy n/a (nincs adat) PageRank értékű oldalról érkezik ezeket még az első szemlézésnél láttam), inkább árt, mint használ az oldalnak – ezek, ha még vannak, lehetőleg eltávolítandók
  • nem ajánlatos olyan katalógusból linkeltetni az oldalt, amelynek témája, profilja nem vagy csak nagyon távolról kapcsolódik a céloldaldalhoz
  • nem ajánlatos ugyanabból a linkcsaládból (pl. linkpark, linkcenter) túl sok linket hozni
  • a lap.hu alighanem a legjobb magyar linkkatalógus-rendszer, innen biztosan nem árt pár erős link a szakmai témák felől
  • még ha minden más feltételnek eleget is tesz az oldal, akkor sem ajánlatos olyan helyről linkelni, ahol túlságosan sok link van; én kockázatosnak tartom a 200 linknél többet tartalmazó katalógusoldalakat

2. ütemezés

  • elkezdeni csak nagyon lassan és óvatosan ajánlatos a kulcsszavas linkelést olyan esetben, ha az oldalra nem vagy csak nagyon kevés link mutatott;
  • ha a linkfelhő már jelentős, lehet gyorsítani, de egy hónapon belül sem a felrakásban, sem a leszedésben nem jó, ha 25-30 %-osnál nagyobb a fluktuáció

3. mesterfogások

            Nem árt ismeretekkel és sok tapasztalattal rendelkezni arról, hogyan kell a külső oldalakon elhelyezni a linkeket. Én ehhez a munkához kizárólag saját kiterjedt webrendszeremet használom (van pl. kb. 60 blogom és ezres nagyságrendben statikus weboldalam). Ez azért praktikus, mert mind a linket küldő oldal tartalmába be tudok avatkozni (hozzá tudom igazítani a feladathoz), mind pedig a linkszöveget és a buborékszövegeket teljesen akaratom szerint alakíthatom ki – és bármikor megváltoztathatom. Ennek a munkának nagyon sok nüansza van és kreatív hozzáállást igényel. Ami újabban a legtöbb fejtörést okozza: a Google Pingvinek óta jószerével úgy kell kulcsszavas pozíciót elérni, hogy alig szabad kulcsszavas linkeket használni: ezek nagy száma arról árulkodik, hogy manipuláció történik – és hopp, már itt a büntetés.  

III. Összefoglalás

Megismétlem a legfontosabbnak gondolt teendőket:

  • a főoldali szövegtartalom jelentős gyarapítása és e tartalom optimalizálása a leírtak szerint (címek, kiemelések, képek, linkek…)
  • a kulcsszavaknak megfelelő aloldalak létesítése gazdag tartalommal, ezek tartalmi optimalizálása
  • a title, description és keywords tagek kiigazítása és összehangolása egymással és a feljavított honlaptartalommal

Azt hiszem, ez több hétre szóló munka…

Szakmai hírek, újdonságok

javaslat:

  • Működjön a szájt alatt hírblog, újdonságokat közlő bejegyzésfolyam

Hosszú távra mindenképpen javasolnám kihasználni az a lehetőséget, a honlapot Wordbress blogmotor működteti és így lehetőség van a gyakori frissítésre, szakmai hírek, a munkájával, a bútorok világával, aukciókkal kapcsolatos anyagok gyors publikálásátra. Ne feledje: minden közzétett friss anyag a teljes rendszert is frissíti, és minél több olyan szöveg kerül a rendszerbe, amely a témát kiszélesíti, az növeli annak esélyét, hogy új látogatók érkezzenek a Googleból. Minél több tartalmas poszt (bejegyzés) van a blogban, annál több aloldalról mutat kulcsszavas link a főoldalra (és a kulcsszavas aloldalakra): ez erősíti a szájtot. A rendszeressé váló frissítések arra „ösztönzik” a Googlet, hogy gyakrabban látogassa az oldalt – és egyben fontosabbnak, értékesebbnek ítélje.

Feb. 15, 2016

Bolgajánló, honlapokat bemutató weboldal. Egyes elképzelések szerint jobb esetben három éven, rosszabb esetben legfeljebb egy évtizeden belül képesek leszünk az alapoktól kiindulva teljesen új és eredeti, a miénktől független mesterséges életet előállítani.

Méghozzá az úgynevezett nedves (wet) mesterséges életet, amely ugyanabban a környezetben életképes és fejlődik, mint amelyben mi is élünk, és ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert létezik a mesterséges életnek (Artificial Life vagy ALife, esetleg AL, ha így jobban tetszik) egy számítógépes irányzata is, ahol a cél az, hogy olyan, digitális organizmusokat hozzunk létre, melyek egy számítógépen belül képesek az összes életfunkciót produkálni a táplálkozástól a szaporodásig és a fejlődésig bezárólag.
A nedves mesterséges élet megvalósításáig persze bőven van még tennivaló (egyelőre még mesterséges membránt sem tudunk csinálni, nemhogy mesterséges DNS-t), és bár a kutatók optimisták, és azt remélik, hogy ez alapvető jelentőségű áttörés lesz, ez egészen biztosan nem lesz egyszerű.
Különösen, hogy amikor 1953-ban egy Stanley Miller nevű továbbképzős hallgató a Chicagói Egyetemen nekiállt, hogy a Föld feltételezett őslégkörét szimulálja, akkor néhány napon belül megjelentek az aminó savak meg mindenféle szerves vegyületek is a lombikjában. Úgyhogy a tanára, a Nobel-díja Harold Urey, elégedetten jegyezte meg, hogy "ha a teremtő nem így csinálta, akkor túlbonyolította a dolgot".
De az optimizmusa több mint túlzottnak bizonyult, és most, több mint ötven évvel ezt a kísérletet követően még mindig csak reménykedünk - ahelyett, hogy valóban képesek lennénk nedves mesterséges életet létrehozni.
Viszont attól, hogy eddig nem sikerült, nem biztos, hogy a jövőben sem fog. Akár már a viszonylag közeli jövőben is, és annak nem csupán a biológia további fejlődésére lenne komoly hatása, hanem várhatóan arra is, ahogyan a világra meg az emberiségre és az emberiség jövőbeni lehetőségeire gondolunk.
Címkék: alife , artificial , jövő , léet , life , mesterséges , nedves , tudomány -

Jan. 11, 2016

Nahát ez hogy: Halmazelmélet és/vagy blogológia

Vannak bloggerek, akik lázadók, forradalmárok, stb, és vannak lázadók, forradalmárok, stb, akik bloggolnak is. A kettõ azonban nem feltétlenül esik egybe, és akkor a bloggereket, akik nem lázadnak és a lázadókat, akik nem bloggolnak, még nem is említettük. Vagyis ezeket a kategóriákat még akkor sem célszerû összekeverni, ha olykor az egyik a másiknak a részhalmaza (és fordítva).
Márpedig a Riporterek Határok Nélkül nevû, amúgy kimondottan rokonszenves szervezet egyszerre adott ki kézikönyvecskét bloggerek és cyberdisszidensek számára, és ezzel több problémám is van.
Elõször is, miközben egy átlagos bloggert valami rettenetes módon nem érdekli, hogy miként tudnak az abszolút paranoiások abszolút anoním módon publikálni (lényegében sehogy, bár megközelítõen nagyon jó megoldások azért vannak), aközben mindazokat, akik adott esetben az életüket teszik kockára, hogy beszámoljanak a kormányuk legújabb emberirtásáról, szerintem nem igazán fogja érdekelni, hogy a jelenleg kimondottan demokratikus Németországban mi a helyzet a szabadságjogokkal kapcsolatban.
Ráadásul ez a bizonyos kézikönyvecske pdf-ben (!) van feltéve a hálózatra, és tele van olyan nagyon elegáns és jópofa, ám teljességgel haszontalan, színes képekkel, amiken egerek (esetleg patkányok?) másznak a monitor felé. Márpedig aki az állami cenzúrát akarja elkerülni, az egyfelõl nem biztos, hogy hallott már valaha is a pdf-rõl (vagyis miért is nem tették fel a kézikönyvecskét html-ben meg text-ben is?).
Másfelõl egyáltalán nem biztos, hogy örülni fog, ha egy maximum 100 KB-os file helyett egy legalább tizenötször akkorát kell letöltenie.
Ja igen, és valószínûleg kinyomtatni is.

Címkék: blogger, forradalmár, lázadó, rsf